A holdfényben táncoltunk. Pedig a házban már nem szólt a lassú zene, helyette egy ütős rap zene szólt, de mi mégis lassúztunk.
A holdfény megvilágított az arcát, mely gyémántszerűen csillogott. Nehezen tudtam elhinni, hogy ez mind előttem van. Hozzá akartam érni az arcához, de féltem, hogy a csillogás,mely az arcát beterítette, pillanatok alatt semmivé foszlik, ezért csak megbabonázva figyeltem tökéletes arcának minden rezdülését.
- Mi az, Norah? - kérdezte lágyan.
- Öhh... - tértem vissza a valóságba. - Semmi, csak... elbambultam – ráztam meg a fejem.
Kezét, mely a derekamon pihent, feltolta a hátamra és közelebb vont magához. Bele hajolt a nyakamba és lassan kifújta a tüdejéből a benn tartott oxigént. A hideg levegő csiklandozta a nyakam, ezért meg is rezzentem. Ő csak elnevette magát és feljebb emelte a fejét, így ajka közvetlenül a fülem mellett volt.
- Táncoltál már az ördöggel a holdfényben? - kérdezte.
- Öhh... - akadt el a lélegzetem, majd megpróbáltam összeszedni magam és válaszoltam. - Nem.
- Hát akkor én vagyok az első – vigyorgott és orrát a fülem mögötté mélyedésbe nyomta és beszívta az illatom, majd egy nyögéssel együtt ki is engedte. - Tudod, Norah – kezdte, és kihajolt a nyakamból, majd folytatta -, nagyon tetszik nekem egy lány.
- Igen? - néztem rá megütközve.
- Igen – bólogatott.
- Biztos szerencsés lány – húztam a szám és félre néztem, hogy még véletlenül se lássa Edward a szemeimben a féltékenységet.
- Az – bólintott egyetértően. - És nagyon szép.
- Jó neki – vontam meg a vállam, majd rá néztem. - Ki az a lány?
Nem válaszolt. Elvigyorodott és közel hajolt az arcomhoz és száját az enyémre nyomta. Meglepődtem, és pár pillanatig tágra nyílt szemekkel meredtem előre, aztán végül eljutott az agyamig, hogy épp Edwarddal csókolózom, ezért gyorsan lehunytam a szemem. Kis idő múlva véget ért a csók. Edward elhajolt és elmosolyodott.
- Szóval... - sóhajtottam. - Ki tetszik neked?
- Nehogy azt mond, hogy még nem jöttél rá – vonta össze szemöldökeit, és úgy nézett rám, mint egy óriási hülyére.
- Nem igazán – zavarodtam össze.
- Akkor gondolkozz! - ajánlotta vigyorogva.
Úgy tettem, ahogy mondta. Gondolkozni kezdtem: Edward azt mondta, hogy tetszik neki egy lány, aztán megcsókolt, de ezután se mondta meg, hogy ki tetszik neki. De ha Edwardnak tetszik valaki, akkor miért csókolt meg engem?! Talán...
- Én tetszem neked?! - döbbentem le.
- Örülök, hogy rájöttél – kuncogott. Elmosolyodtam.
- Nekem is tetszik egy fiú – vigyorogtam sunyin.
- Tényleg? - lepődött meg. - Ki? - kérdezte kíváncsian, de arcáról azonnal lefagyott a mosoly.
Elvigyorodtam és egy kicsit el is nevettem magam. Majd összeszedtem magam és felsóhajtottam. Átkaroltam a nyakát és finoman megcsókoltam. Épphogy súrolták egymást az ajkaink. Edward csak finoman átkarolta a derekam és enyhén magához húzott. Ezt a csókot élveztem a legjobban, hisz ez nem volt tiltott. Tudtam, hogy most már hivatalosan is együtt vagyunk.
- Szerencsés ez a fiú – mondta Edward, miután abbahagytuk a csókot, és a homlokunkat egymásnak nyomtuk. - Illetve vámpír – vigyorgott.
- Az – adtam egy puszit a szájára. - A legszerencsésebb – mosolyogtam. - Tényleg. Mennyi az idő? - kaptam fel a fejem.
- Tíz óra – felelte Edward könnyedén.
- Boldog évfordulót, Anya és Apa! - néztem fel az égre. - És sok szerencsét nekünk! - néztem vissza Edwardra, aki kérdően nézett rám. - A szüleim ekkor jöttek össze huszonegy évvel ezelőtt. És most mi is összejöttünk.
- Hát remélem huszonegy évvel később is együtt leszünk – mosolygott Edward.
- Én is remélem – bólogattam. - Bemegyünk? - néztem a házra.
- Beszeretnél menni? - kérdezte Edward kedvesen, mire én bólintottam.
Edward megfogta a kezem és együtt léptünk be a házba. Alice egyből elénk ugrott és mindakettőnket magához ölelt és gratulált.
- Alice – szólt Edward. - Nyugodj már le! - hunyorított Alice-re.
- Ugyanmár, Edward! - legyintett Alice. - Hadd örüljek az új sógornőmnek. Úgyhogy fogd be! - tette kezeit csipőre, majd mosolyogva felém fordult. - Úgy örülök! - vigyorgott és újra megölelt.
- Én is – nevettem és segélykérően Edwardra néztem, aki vette a lapot.
- Alice – szólt testvérének. - Norah az én barátnőm, úgyhogy szállj le róla! - nevetett.
Edwardra néztem, aki még mindig vigyorogva nézett farkasszemet Alice-szel. A szemem kissé könnybe lábadt, eléggé hülyeség miatt. A barátnőjének nevezett. Nem a csajának, nem a nőjének, nem is másféle szlengnek, hanem a barátnőjének. Teljesen meghatódtam.
- Mi a gond, Norah? - kérdezte Edward aggódva, miután Alice elment.
- Semmi... - csuklott el a hangom és a nyakába borultam.
- Norah – ejtette ki a nevem lágy hangon, mire a derekamon végig futott a hideg. - Ne sírj! Elmosódik a sminked – nevetett.
- Kit érdekel most a sminkem? - kérdeztem morcosan. Edward csak nevetett.
- Gyere, menjünk a fürdőbe – szólt és végig simított a hátamon.
- Jó – egyenesedtem ki és felsóhajtottam.
Edward megfogta a kezemet és a tömegen keresztül a lépcső alá vezetett, ahol bementünk a fürdőbe. A fürdőben Edward leült a lehajtott fedelű vécére, míg én a csaphoz álltam és kijavítottam az elmosódott sminkem. Edward csak ült és engem nézett mosolyogva.
- Mi az? - kérdeztem, miközben egy vízes vécépapír darabbal törölgettem a szemem alatti fekete foltokat.
- Szép vagy – felelte.
- Nagyon – húztam a szám. - Gyönyörű vagyok elmosódott sminkkel, elhiheted – pillantottam rá a fejemet csóválva.
- Nekem tetszel – mondta.
- Az a lényeg – vigyorogtam, majd kidobtam a vécé melletti kiskukába a vízes vécépapírt. - Megyünk? - néztem Edwardra.
Edward felállt, megcsókolt, majd mosolyogva bólintott. Megfogtuk egymás kezét és kimentünk a buliba.
- Táncolunk? - kérdeztem mosolyogva és a tömegre néztünk.
Mindenki izzadtan táncolt a tömegben. A lányok sztriptíz táncosnők megszégyenítő módon táncoltak, míg a fiúk csak fogdosták a lányokat ott, ahol érték. Igazi orgia volt a táncparketten.
- Nem – mondtuk egyszerre.
- Iszunk valamit? - kérdezte Edward.
- Igyunk – bólintottam és a konyhába mentünk, ahol óriási csókcsaták voltak. A többieket félrelökve megszereztünk egy üveg lime-os vodkát és meghúzódtunk az egyik sarokban.
- Küldök Anyunak az sms-t – nyomta Edward kezébe az üveget és kicsit felhúztam a ruhám alját, hogy előtudjam szedni a mobilom a bugyim pántja alól.
- Furcsa helyeken tartod a mobilod – nyelt egy nagyot Edward, mikor meglátta, hogy felhúzom a szoknyám, így megtudta lesni a fekete bugyimat.
- Nem találtam kistáskát – nevettem és a telefonomra irányítottam a figyelmem.
Boldog huszonegyedik évfordulót. Szeretlek titeket! Norah – írtam Anyunak, majd újra felhúztam a szoknyám, Edward újra tágra nyílt szemekkel nézett, és újra elhelyeztem a telefonom a bugyim pántja alatt.
- Ezt többször csinálhatnád – vigyorgott féloldalasan Edward.
- Majd ha eljön az ideje – vettem ki a kezéből a vodkát és adtam egy puszit az arcára, mire ő azonnal lekapott. Kezemet a mellkasára helyeztem, így éreztem percenként dobogó szívét. Teljesen ellentéte volt, az én őrülten dobogó szívemnek, ami majdnem átszakította a mellkasom.
Elvált az ajkaimtól, mire hatalmas hiány ült rám. Ezért újra közel hajoltam hozzá és megcsókoltam. Kezemmel átkaroltam a nyakát és erőszakosan magamhoz húztam. Mellemet a mellkasának nyomtam, mire Edward egyik lábát az én lábaim közé nyomta, ezért kis idő múlva belenyögtem a csókba, mikor megéreztem lábait ott. Szárnyaltam a boldogságtól, és reméltem, hogy örökre ilyen boldogok leszünk.
A holdfény megvilágított az arcát, mely gyémántszerűen csillogott. Nehezen tudtam elhinni, hogy ez mind előttem van. Hozzá akartam érni az arcához, de féltem, hogy a csillogás,mely az arcát beterítette, pillanatok alatt semmivé foszlik, ezért csak megbabonázva figyeltem tökéletes arcának minden rezdülését.
- Mi az, Norah? - kérdezte lágyan.
- Öhh... - tértem vissza a valóságba. - Semmi, csak... elbambultam – ráztam meg a fejem.
Kezét, mely a derekamon pihent, feltolta a hátamra és közelebb vont magához. Bele hajolt a nyakamba és lassan kifújta a tüdejéből a benn tartott oxigént. A hideg levegő csiklandozta a nyakam, ezért meg is rezzentem. Ő csak elnevette magát és feljebb emelte a fejét, így ajka közvetlenül a fülem mellett volt.
- Táncoltál már az ördöggel a holdfényben? - kérdezte.
- Öhh... - akadt el a lélegzetem, majd megpróbáltam összeszedni magam és válaszoltam. - Nem.
- Hát akkor én vagyok az első – vigyorgott és orrát a fülem mögötté mélyedésbe nyomta és beszívta az illatom, majd egy nyögéssel együtt ki is engedte. - Tudod, Norah – kezdte, és kihajolt a nyakamból, majd folytatta -, nagyon tetszik nekem egy lány.
- Igen? - néztem rá megütközve.
- Igen – bólogatott.
- Biztos szerencsés lány – húztam a szám és félre néztem, hogy még véletlenül se lássa Edward a szemeimben a féltékenységet.
- Az – bólintott egyetértően. - És nagyon szép.
- Jó neki – vontam meg a vállam, majd rá néztem. - Ki az a lány?
Nem válaszolt. Elvigyorodott és közel hajolt az arcomhoz és száját az enyémre nyomta. Meglepődtem, és pár pillanatig tágra nyílt szemekkel meredtem előre, aztán végül eljutott az agyamig, hogy épp Edwarddal csókolózom, ezért gyorsan lehunytam a szemem. Kis idő múlva véget ért a csók. Edward elhajolt és elmosolyodott.
- Szóval... - sóhajtottam. - Ki tetszik neked?
- Nehogy azt mond, hogy még nem jöttél rá – vonta össze szemöldökeit, és úgy nézett rám, mint egy óriási hülyére.
- Nem igazán – zavarodtam össze.
- Akkor gondolkozz! - ajánlotta vigyorogva.
Úgy tettem, ahogy mondta. Gondolkozni kezdtem: Edward azt mondta, hogy tetszik neki egy lány, aztán megcsókolt, de ezután se mondta meg, hogy ki tetszik neki. De ha Edwardnak tetszik valaki, akkor miért csókolt meg engem?! Talán...
- Én tetszem neked?! - döbbentem le.
- Örülök, hogy rájöttél – kuncogott. Elmosolyodtam.
- Nekem is tetszik egy fiú – vigyorogtam sunyin.
- Tényleg? - lepődött meg. - Ki? - kérdezte kíváncsian, de arcáról azonnal lefagyott a mosoly.
Elvigyorodtam és egy kicsit el is nevettem magam. Majd összeszedtem magam és felsóhajtottam. Átkaroltam a nyakát és finoman megcsókoltam. Épphogy súrolták egymást az ajkaink. Edward csak finoman átkarolta a derekam és enyhén magához húzott. Ezt a csókot élveztem a legjobban, hisz ez nem volt tiltott. Tudtam, hogy most már hivatalosan is együtt vagyunk.
- Szerencsés ez a fiú – mondta Edward, miután abbahagytuk a csókot, és a homlokunkat egymásnak nyomtuk. - Illetve vámpír – vigyorgott.
- Az – adtam egy puszit a szájára. - A legszerencsésebb – mosolyogtam. - Tényleg. Mennyi az idő? - kaptam fel a fejem.
- Tíz óra – felelte Edward könnyedén.
- Boldog évfordulót, Anya és Apa! - néztem fel az égre. - És sok szerencsét nekünk! - néztem vissza Edwardra, aki kérdően nézett rám. - A szüleim ekkor jöttek össze huszonegy évvel ezelőtt. És most mi is összejöttünk.
- Hát remélem huszonegy évvel később is együtt leszünk – mosolygott Edward.
- Én is remélem – bólogattam. - Bemegyünk? - néztem a házra.
- Beszeretnél menni? - kérdezte Edward kedvesen, mire én bólintottam.
Edward megfogta a kezem és együtt léptünk be a házba. Alice egyből elénk ugrott és mindakettőnket magához ölelt és gratulált.
- Alice – szólt Edward. - Nyugodj már le! - hunyorított Alice-re.
- Ugyanmár, Edward! - legyintett Alice. - Hadd örüljek az új sógornőmnek. Úgyhogy fogd be! - tette kezeit csipőre, majd mosolyogva felém fordult. - Úgy örülök! - vigyorgott és újra megölelt.
- Én is – nevettem és segélykérően Edwardra néztem, aki vette a lapot.
- Alice – szólt testvérének. - Norah az én barátnőm, úgyhogy szállj le róla! - nevetett.
Edwardra néztem, aki még mindig vigyorogva nézett farkasszemet Alice-szel. A szemem kissé könnybe lábadt, eléggé hülyeség miatt. A barátnőjének nevezett. Nem a csajának, nem a nőjének, nem is másféle szlengnek, hanem a barátnőjének. Teljesen meghatódtam.
- Mi a gond, Norah? - kérdezte Edward aggódva, miután Alice elment.
- Semmi... - csuklott el a hangom és a nyakába borultam.
- Norah – ejtette ki a nevem lágy hangon, mire a derekamon végig futott a hideg. - Ne sírj! Elmosódik a sminked – nevetett.
- Kit érdekel most a sminkem? - kérdeztem morcosan. Edward csak nevetett.
- Gyere, menjünk a fürdőbe – szólt és végig simított a hátamon.
- Jó – egyenesedtem ki és felsóhajtottam.
Edward megfogta a kezemet és a tömegen keresztül a lépcső alá vezetett, ahol bementünk a fürdőbe. A fürdőben Edward leült a lehajtott fedelű vécére, míg én a csaphoz álltam és kijavítottam az elmosódott sminkem. Edward csak ült és engem nézett mosolyogva.
- Mi az? - kérdeztem, miközben egy vízes vécépapír darabbal törölgettem a szemem alatti fekete foltokat.
- Szép vagy – felelte.
- Nagyon – húztam a szám. - Gyönyörű vagyok elmosódott sminkkel, elhiheted – pillantottam rá a fejemet csóválva.
- Nekem tetszel – mondta.
- Az a lényeg – vigyorogtam, majd kidobtam a vécé melletti kiskukába a vízes vécépapírt. - Megyünk? - néztem Edwardra.
Edward felállt, megcsókolt, majd mosolyogva bólintott. Megfogtuk egymás kezét és kimentünk a buliba.
- Táncolunk? - kérdeztem mosolyogva és a tömegre néztünk.
Mindenki izzadtan táncolt a tömegben. A lányok sztriptíz táncosnők megszégyenítő módon táncoltak, míg a fiúk csak fogdosták a lányokat ott, ahol érték. Igazi orgia volt a táncparketten.
- Nem – mondtuk egyszerre.
- Iszunk valamit? - kérdezte Edward.
- Igyunk – bólintottam és a konyhába mentünk, ahol óriási csókcsaták voltak. A többieket félrelökve megszereztünk egy üveg lime-os vodkát és meghúzódtunk az egyik sarokban.
- Küldök Anyunak az sms-t – nyomta Edward kezébe az üveget és kicsit felhúztam a ruhám alját, hogy előtudjam szedni a mobilom a bugyim pántja alól.
- Furcsa helyeken tartod a mobilod – nyelt egy nagyot Edward, mikor meglátta, hogy felhúzom a szoknyám, így megtudta lesni a fekete bugyimat.
- Nem találtam kistáskát – nevettem és a telefonomra irányítottam a figyelmem.
Boldog huszonegyedik évfordulót. Szeretlek titeket! Norah – írtam Anyunak, majd újra felhúztam a szoknyám, Edward újra tágra nyílt szemekkel nézett, és újra elhelyeztem a telefonom a bugyim pántja alatt.
- Ezt többször csinálhatnád – vigyorgott féloldalasan Edward.
- Majd ha eljön az ideje – vettem ki a kezéből a vodkát és adtam egy puszit az arcára, mire ő azonnal lekapott. Kezemet a mellkasára helyeztem, így éreztem percenként dobogó szívét. Teljesen ellentéte volt, az én őrülten dobogó szívemnek, ami majdnem átszakította a mellkasom.
Elvált az ajkaimtól, mire hatalmas hiány ült rám. Ezért újra közel hajoltam hozzá és megcsókoltam. Kezemmel átkaroltam a nyakát és erőszakosan magamhoz húztam. Mellemet a mellkasának nyomtam, mire Edward egyik lábát az én lábaim közé nyomta, ezért kis idő múlva belenyögtem a csókba, mikor megéreztem lábait ott. Szárnyaltam a boldogságtól, és reméltem, hogy örökre ilyen boldogok leszünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése