93. rész

- Akkor most be lettünk ide zárva – szólt Edward, és körbe futatta tekintetét a lift szürke falán.
 Bólintottam, és hátamat a lift falának nyomtam.
- Három órára – feleltem.
 Felemeltem a fejem, és ebben egy időben Edward is felemelte a fejét. Egymás tekintetébe ütköztünk. Újra elvesztünk egymás szemeiben. A gyomrom bizseregni kezdett, és a szívem is őrülten kezdett dobogni. Hallottam a fülemben, mintha egy hangszóró mellett lettem volna, amiből a dob hangja ordít. Bumm... Bumm... Bumm...
 Az ajka megrándult, de egy pillanatra sem kapta el a tekinetét, és én sem. Előre toltam a csípőmet, és halvány mosollyal néztem Edwardra. Ő is elmosolyodott, és egyik karját a derekam köré fonta. Még mindig a szemembe nézett, én pedig szinte már vigyorogtam. Hangosan kifújta a levegőt az orrán keresztül, és őrült gyorsan tapadt az ajkaimra.
 Még gondolkozni sem volt időm. De abban a másodpercben, mikor hűvös ajkai az enyémekre találtak, elveszett minden gondolatom. Megszűnt körülöttem minden, mintha egy másik világba léptem volna, kézen fogva Edwarddal. Őrjítő érzés volt, ahogy ajkai végiszántottak az enyéimet, és szinte felrobbantam az izgalomtól, mikor a nyelve is betáncolt a számba.
 Egy halk sóhaj szakadt fel belőlem, mire Edward tett egy lépést hátra. A csodás pillanatnak vége lett. Kezei lecsúsztak a derekamról, és a csalódottság érzése lett úrrá rajtam. Ismerős érzés lett úrrá a szívemen. Tíz hónappal ezelőtt ugyanezt éreztem. Akkor csókolóztunk először, és akkoris ugyanígy nézett rám, mint most. A tekintete szinte lángolt, és szája sarkában is megbújt egy apró mosoly.
 Hosszú ideig néztük egymást. A levegő szinte vibrált közöttünk, de testem már nem égett az érzelmek viharában.
 Halkan elnevette magát, aztán felém nyújtotta a kezét. Gyanakvóan néztem le a kezére, de azért megfogtam. Alig fogtam meg a kezét, de Edward már magához rántott. Újra az ajkaimra tapadt, és most már követelőzöbben vont magához. Karjaival szorosan fogta a derekam, én pedig lábujjhegyre álltam, és nyaka köré fontam a karjaimat. Hátulról beletúrtam a hajába, és úgy húztam közelebb az arcát. Az ajkaink szinte összeragadtak, és a levegőt is kapkodtuk. Felizzott bennem a vágy, és Edwardhoz préselődtem. Érezni akartam őt. Mindenféle értelemben.
 Éreztem, ahogy megindul, így én is elkezdtem hátrafelé pakolgatni a lábam. Közben a csókot nem szakítottuk meg. Ekkor Edward elhajolt, és megragadta a vállam. Erősen meglökött, mire én neki vágódtam a lift falának. Fájdalmasan felnyögtem, és mire szólhattam volna valamit, addigra Edward újra elém ugrott és újra megcsókolt.

 Most viszont gyengéden csinálta, mintha bocsánatot szeretne kérni az előbbi fájdalomért, amit a faltól kaptam. Ekkor rajtam volt a sor, hogy durváskodjak.

 Megragadtam kék ingje gallérját, és rántottam rajta egyet. Így az ing reccsent egyet, és szét nyílt, a gombjai pedig szanaszét repültek.
 Mindaketten elmosolyodtunk csók közben. Hátrébb húzódtam, hogy a szemébe tudjak nézni. A szeme csillogott, úgy, ahogy az enyéim. Pár másodpercig újra egymás szemébe feledkeztünk, aztán közel hajolt hozzám és megcsókolt. Oldalra fordítottam a fejem, hogy jobban tudjam érezni Edward édes ajkait.
 Kezeimet felcsúsztattam a hasán, a mellkasán, egészen a válláig, hogy letolhassam róla az inget. Edward keze eközben a derekamon volt, de mikor az ing megakadt a karjában, akkor hirtelen elengedett. Csipőmet a testéhez nyomtam, Edward pedig szinte türelmetlenül húzta le karjairól az inget. Az ing a földre került, Edward keze pedig visszavándorolt a testemre.
 Ajkai levándoroltak a nyakamra. Hátrahajtottam a fejem, és nekitámasztottam a falnak. Edward közben csókolgatta, szívogatta a nyakam, és közben a kardigánomat kezdte kigombolni. Pillanatokkal később a földre zuhant a kardigán, amit követett kicsivel később a fekete trikóm.
 Felemelte a fejét, és ajkai újra az enyéimet ütötték. Kezeit felcsúsztatta az oldalamon, egészen a mellemig. Mindkét kezével beléjük markolt, mire felszakadt belőlem egy nyögés. Ő elmosolyodott, és újra csókolózni kezdtünk.
 Egyik kezét elvette a derekamról, és jéghideg kezét végighúzta a hátamon, amibe beleborzongtam. Felért a melltartom kapcsához, amit pillanatok alatt szétszedett. A melltartóm a földre esett, Edward pedig hátrébb húzódott. Letekintett meztelen melleimre, és elégedetten elvigyorodott.

 Újra közel hajolt az arcomhoz, de aztán lekanyarodott a fülemhez. Ajkait a fülemhez érintette, és bele lehelt. Libabőrős lettem, mikor jéghideg lehelete a fülembe tódult.

- Még mindig észvesztően gyönyörű vagy – duruzsolta a fülembe.
 Kis híján összeestem gyönyörű hangjától. Lehunytam a szemeimet, és a lábaim megremegtek.
 Edward megcsókolta a fülcimpám, és előre haladt. Végigcsókolta az arcom, az állam, míg végül elérte az ajkamat. Apró, finom csókokat lehelt rájuk. Én eközben még mindig lehunyt szemekkel álltam. Szám kissé szét volt nyílva, így Edward hiba nélkül tudott megcsókolni.
 Végül kis idő múlva megunta a finomkodást, ezért kezeibe vette az arcomat és erőszakosan, istenigazából kezdett csókolni. A szemeim kipattantak, de utána egyből be is csukódtak. Erőszakosan csókoltam vissza, és közben hihetetlen gyorsasággal gomboltam ki a nadrágját. Lejjebb toltam, míg a nadrág megadta magát, és a földre csúszott.
 Kilépett a nadrágja fogságából, és engem is megszabadított a farmerom teherétől. Aztán letépte rólam a tangámat, én pedig az alsónadrágját. Megfogta a derekamat, és felemelt. A csipője köré fontam a lábaimat, és teljes súlyommal a lift falának nyomtam a hátam. Így körülbelül egy fejjel magasabb voltam Edwardnál.
 Váltottunk egy utolsó csókot, aztán Edward meglendítette a csipőjét, és kis idő múlva éreztem, hogy sikeresen belém érkezett. Lassan mozogni kezdett, én pedig a vállába kapaszkodva, összeszorított szemekkel élveztem észbontó lökéseit, amely érzelmek millióit szabadította fel bennem.
 Szexuális izgalmat. Szabadságot. Szeretetet. Boldogságot. És mérhetetlen szerelmet.

 Számba vettem a cigarettámat, és meggyújtottam. Mélyen beszívtam a füstöt, és a cigarettásdobozt pedig az asztalra dobtam, de az öngyújtomat nem. Az ujjaim között maradt, és elkezdtem vele játszadozni. A füst kiszabadult belőlem, egyenesen a levegőbe. A bagó íze a számban kissé ellazított, kitisztította az agyam, és ébren tartott. Volt benne valami, amiért imádtam, főleg egy hosszú éjszaka után.
 A második szippantásnál beleültem az egyik fonott székbe. Lábaimat keresztbe tettem, és hátradőltem a kényelmes székben, aztán szememet az elém terülő tájra szegeztem.
 Reggel volt, és szörnyen korán. Hat óra fele járhatott az idő, de a nap csak most kezdett feljönni. Furcsa volt, hisz már nyár volt, és általában olyankor már ötkor fenn van a nap. Mot mégis másképp volt, hisz ez itt Forks volt. Egy esős, szürke város, ami tele volt érdekes emberekkel. Az én érdekes emberem jelenleg az én lakásomban volt, vagyis a fürdőben.
 Kihajoltam az erkély korlát felett, és lenéztem az utcára. Nem volt tele, de azért megfordult rajta pár ember. Mindannyian mogorva arckifejezéssel, és gyors tempóban haladtak. Legtöbbjük kabátot viselt, és hosszú nadrágot. Már július eleje volt, mégis olyan volt, mintha most lett volna vége a télnek. Hideg volt, és az ég is kezdett beborulni, de én mégis egy aprócska, piros színű, Ed Hardy-s franciabugyiban, és egy hozzá illő topban ültem. Nem fáztam, de a testem mégis hideg volt. Nem érdekelt, de azért a biztonság kedvéért lejjebb húztam a topomat a derekamon.
 Nyílt mögöttem az erkélyajtó, és megcsapott a szoba melege. Hátrabámultam, és elmosolyodtam. Az én érdekes emberem állt mögöttem, egyszóval Edward. Egy sötétkék farmert viselt, viszont felsőteste csupaszon volt. Végigsimított a hátamon, és ráterített egy kékesszürke színű dzsekit. Beleszagoltam a dzseki illatába, és elmosolyodtam. Ez az Ő illata volt.
 Edward megsimogatta a betakart vállam, és leült a mellettem lévő fonott székbe. Szkeptikusan méregette a kezemben füstölgő csodát. Végignézte ahogy felemeltem a kezem, beleszívtam a cigibe, és aztán lassan kifújtam a füstjét.
- Mostanában elég sokszor látlak cigarettázni – szólt halkan, evvel megtörve a csendet.
 A hangjától merőlegesbe állt az összes szőr a karomon, és a hideg végig futott a gerincemen. Remegve felsóhajtottam, és újra számba vettem a cigarettám. Megvontam a vállam.

 Még egy utolsót beleszívtam a cigarettámba, aztán elnyomtam a fonott asztalon lévő hamutartóban. Nem néztem Edwardra, hanem a tájat kezdtem nézni. Lágy szellő simogatta az arcomat, és mélyen belélegeztem a friss levegőt.
- Csináljak kávét? - törte meg újra a csendet gyönyörűszép hangjával.
 Rá néztem, és mosolyogva bólintottam. Ő is bólintott egyet, aztán felállt, megsimogatta a vállam, és bement kávét csinálni.

 Sóhajtottam egyet, és nyúltam a következő szál cigiért. A számba tettem, meggyújtottam, és mélyen beleszippantottam. Szinte rutinból csináltam mindent.
 Ekkor jogosan fordult meg fejemben a kérdés: Mi a francot csinálok most?
 Tegnap beszorultam Edwarddal a liftbe, és szeretkeztünk. Őrülten jó volt, ez nem kérdés, de most mégis frucsa érzés kerített hatalmába. Nem a bűntudat, és nem is az öröm, hogy három hét után újra szexeltünk. Egyszerű félelem lett úrrá rajtam. Mégis mi a francot fogok csinálni nélküle a továbbiakban? Egyáltalán fogunk e még találkozni? Ezer kérdés fordult meg a fejemben, de egyiket se kérdeztem meg valójában.
 Most egyenlőre élveztem a helyzetet. A helyzetet, amiben jelen pillanatban voltam. Matthew Las Vegasba volt, Edward pedig itt. Két férfi, két érzés. Mindkettőt szörnyen szerettem. Megkellett volna beszélnem Edwarddal mindent, de valahogy nem ment. Csak annyit kellett volna mondanom, hogy '' Ez többször nem fordulhat elő''. Ám én gyáva kukac voltam, és a világért sem dobtam volna el Edwardot. Edward egy óriási ajándék volt az élettől, és ezt megbecsültem. Nem akartam őt elveszíteni. Meg hát nem akartam megfosztani magam attól az érzéstől, amit ő váltott ki belőlem, akárhányszor rám nézett, vagy hozzám ért.
 Újra nyílt ez erkélyajtó, mint pár perccel ezelőtt, és Edward lépett ki a lakásból. Letett az asztalra egy bögre, gőzölgő kávét, és visszaült a székbe. Várakozóan nézett rám.
- Mi van? - kérdeztem rekedten.

- Mióta dohányzol? - kérdezte.
 Felvont szemöldökkel néztem rá.
- Tizenhárom éves koromban gyújtottam rá először, Nicky is ott volt – nevettem el magam, mikor az emlék eszembe jutott. Eszembe jutott a szobámban lévő sötétség, a hideg, ami betódult az ablakon, és a furcsa érzés, amikor rágyújtottam. Mind szép emlék volt.

- A szüleid engedik, hogy dohányozz? - érdeklődött tovább.
- Most már igen, hisz már tizennyolc éves vagyok – vigyorogtam büszkén.
- Milyen érzés, amikor dohányzol?
- Elmondhatatlan – sóhajtottam elégedetten, és beleszívtam a kezemben tartott bagóba.
 Edward elkapta a tekintetét, és az asztalon lévő cigis dobozt kezdte bámulni. Közben a szája sarkát rágta, és gondolkozóan ráncolta a szemöldökét.

- Gyújts rá! - szóltam szórakozottan.
- Nem lenne gond? - kérdezte félénken.

 Kigúvadtak a szemeim, és tátva maradt a szám. Szó szerint ledöbbentem.

- Most komolyan beszélsz? - kérdeztem kicsit emelt hangon.
- Azt hiszem – húzta a száját, és rám nézett.
- Hát akkor tedd meg – vontam meg a vállam, és újra a tájra néztem.
 Edward csendben ült. Közben azon gondolkozott, hogy rágyújtson-e, vagy ne. Végül döntött, és felállt.
- Inkább nem – felelte, és bement a lakásba.
 Mosolyogva megcsóváltam a fejem, és eloltottam a cigarettámat a hamutartóban. Majd felálltam, és Edward után mentem.