2011. január 7., péntek

68. rész


- Hozzám jössz feleségül?
 Először csak lehunyt szemekkel álltam, és nem figyeltem miről beszél. Ám ekkor a szavak egyenként a helyükre kattantak az agyamban, mint egy kirakós játék darabjai. Alig jutott el az agyamig a kérdés,  de én azonnal ellöktem magamtól Edwardot. Hátra léptem, mígvégül össze nem ütköztem a bárszekrénnyel, amiről leesett egy üres pohár. Apró neszt hallatva ért földet, aztán újra csönd telepedett közénk.
 Edward nem szólt egy szót sem. Fürkésző tekintettel nézte az arcomat, miközben a hihetetlen igazság eljutott az agyamig, óriási idegességet a vállamra akasztva.
 Nyeltem egy nagyot, hogy letudjam gyűrni a torkomban növekedő gombócot. A tenyereim izzadni kezdtek, ezért ökölbe szorítottam a kezeimet, hogy visszatartsam a a bőrömből áradó nedvességet.
 Tágra nyílt szemekkel néztem Edwardra.
- Te.. tessék? - hallottam a saját dadogó hangom.
- Hozzám jössz feleségül? - ismételte határozott tekintettel.
- Én... - tátva maradt a szám, és még mindig tágra nyílt szemekkel néztem rá. - Azt akarod, hogy a feleséged legyek? - kérdeztem hitetlenkedő arccal.
- Hát ez nem a megfelelő szó – nevette el magát, mire én a pillantásommal elhallgatattam. - Nevezhetjük ezt elő-leánykérésnek.
- Te most megkéred a kezem? - döbbentem le.
- Hehe... - már nevetett kínjában, de aztán komolyra váltott. - Igen. Vagyis nem egészen... Ezt eléggé nehéz elmagyarázni – hajtotta le a fejét, és a hajába túrt, majd felnézett rám.
- Azért csak mondd el, hátha megértem! - nógattam.
 Egy hosszú pillanatig hallgatott, majd felnézett rám, és újra elkapta a tekintetét. Felsóhajtott, és belekezdett:
- Én nagyon szeretlek téged, és szeretném, ha örökké együtt lennénk. De vámpírrá nem teszlek, mert te... - ekkor felém kapta a fejét. - Vagy mégis...
- Nem! - feleltem határozottan, a fejemet rázva. - Felejtsd el!
 Edward csak bólintott.
- Szóval, nagyon szeretlek, és ezt ki is szeretném mutatni egy kis ékszerrel – mondta, és a zsebébe nyúlt. - És hogy jelentősége legyen ennek az apró ajándéknak, arra gondoltam, hogy megkérem a kezed. Mármint elő-leánykérés ez, és ha igent mondasz, akkor az elő-feleségem vagy. Vagyis nem kérem meg teljesen a kezed, de valahol azért megkérem. Remélem érthető – vigyorodott el.
- Azt akarod, hogy majd egyszer a feleséged legyek, és most megakarod mutatni, hogy szeretsz és, hogy majd egy idő elteltével hivatalosan is megkéred a kezem – magyaráztam. - Legalábbis valami ilyesmit akarsz, szerintem.
- Igen – bólogatott. - Szóval...? - kérdezte reménykedve.
 Féltérdre ereszkedett elöttem, megfogta a jobb kezem, és érdeklődve rám nézett.
- Norah – szólt hozzám kedves hangon. - Hozzám jössz elő-feleségül?
 Teljesen nyugodt, és mosolygós arccal néztem Edwardra, de legbelül ordítottam. Ordítottam a meglepődöttségtől, és a döntésképtelenségemtől. Nem tudtam válaszolni. Teljesen elvesztettem az eszem. Nem járt az agyam, csak az lebegett az arcom előtt, hogy igen vagy nem.
 Végül felsóhajtottam, és válaszoltam:
- Igen – nyögtem ki. - Igen, Edward. Leszek az elő-feleséged.
- Komolyan? - döbbent le, mire én mosolyogva bólintottam.
 Diadalittasan elvigyorodott, és felhúzta az ujjamra a kapcsolatunkat jelképező gyűrűt. Majd két lábra állt, és még mindig vigyorogva bámult engem.
- Mi az? - kérdeztem levakarhatatlan vigyorral az arcomon.
- Szeretlek – felelte.
 A tekintetem ellágyult, halványan Edwardra mosolyogtam, és megcsókoltam. Ráérősen viszonozta a csókomat.
 Hosszan, egyre szenvedélyesebben csókolóztunk, mire kezeimet lassan végig húztam felsőtestén. Végül el értem a nadrágja szélét. Őrült lassan elkezdtem kigombolni a nadrágját, majd még lassabban lehúztam a sliccét.
 Edward szinte már megőrült a lassúságomtól. Egy határozott mozdulattal letépte rólam a bugyimat, és kezét durván a szemérem ajkaimhoz nyomta. Majd nagyon lassan közéjük nyomta középső ujját, és dörzsölgetni, simogatni kezdett. Közben a nyakamat és a vállamat csókolgatta. Nyelvével bebarangolta a kulcscsontomnak gödreit, a fülem mögött mélyedéseket, és a nyakamon lévő ütő ereket. Majd újra lecsapott az ajkaimra. Erőszakos és mohó csókjai váratlanul értek. Másik kezével a hajamba túrt, és még közelebb húzta az arcomat az övéhez.
 Majd hirtelen elkapta a mozgásban lévő kezét, és átölelte a derekam. Nagy lendületet véve megfordultunk, és egymásba gabalyodva az ágyra estünk. Aztán Edward eltávolodott az ajkaimtól, és mélyen a szemeimbe fúrta a tekintetét.
- Szeretsz? - kérdezte csillogó szemekkel, mint egy kisgyerek.
 Elvigyorodtam, és megsimogattam az arcát.
- Igen – feleltem. - Mindennél jobban.
 Edward színpadiasan felsóhajtott.
- Azt hiszem, ez kielégítő válasz volt – mondta.
 Majd újra felsóhajtott, aztán megcsókolt. Ez már egy igazi, szenvedélyes, minden porcikát bizsergető csók volt; mindkettőnk örömére. A bokám és a térdem megremegett, és ha álltam volna, akkor biztos már rég összerogytam volna.
 A csók közben Edward a hátam alá nyúlt, és ott simogatott. Letért a fenekemre, majd felhúzta mindkét combom, hogy lábaimat a csípője köré fontam. Forrásig felhevült a vérem, és nem akartam semmi egyebet, csak érezni Edwardot.
 Szorosan csípője köré fontam a lábamat, és magamhoz szorítottam. Karjaimmal a vállába kapaszkodtam, bár tudtam, hogy felesleges, de én mégis szorítottam magamhoz. Úgy szorítottam őt, mintha utoljára ölelném őt. Éreztem kemény csontjait, izmait, és volt szerencsém érezni hosszú, merev férfiasságát is.
 Edward letért a nyakamra csókjaival. Egy célt talált érintéséstől jólesően felsóhajtottam, és végigsimítottam a tarkóján. Edward pedig mohón a melleim után kapott.
 Szenvedélyesen becézgetni kezdte őket, én pedig kéjesen elnyújtoztam az ágyon, és élveztem ezt a kimondhatatlanul jó kényeztetést. Felemeltem a fejem és mosolyogva néztem Edwardot, majd hangosan felnyögtem, és visszahanyatlottam a takaróra. Kezeimmel Edward meztelen hátát simogattam, és élveztem, hogy megadhatom magam életem szerelmének.
 Miközben Edward a melleimet kényeztette, a kezei újra végigsiklottak a hasamon és a lábam között újabb felfedezni valót keresett.
 Nyöszörögni kezdtem, amikor újra megéreztem ujjait a lábam között. Aztán Edward egyszer csak átküzdötte ujjait a szeméremajkaimon. Halkan felsikoltottam, amikor két ujja mélyen belém hatolt.
 Edward ugyanúgy élvezte, mint én. Örült, hogy érintései őszinte és bátorító reakciókat váltanak ki belőlem. Elvigyorodott, és tovább csókolgatta a mellem, de közben lassan leküzdőtte magáról a nadrágot, és fél kézzel nagy nehezen megszabadult az alsónadrágjától is.
 Teljesen megőrjítette, ahogy macskásan doromboltam alatta. Imádta ahogy megfeszülnek az izmaim, aztán elernyednek, majd újra megfeszülnek.
 Nyöszörögtem, sóhajtoztam, levegő után kapkodtam. Össze-vissza dübörgött a szívem, néha talán még ki is hagyott egy-egy pillanatra.
- Mi lesz már? - néztem fel Edwadra könyörgő szemekkel.
 Edward szája kiszáradt a sürgetésemtől. Mámoros tekintetem, és saját sóvárgó teste is a gyönyörre áhítozott már. Lassan végigsimította a testem, majd megfogta a csípőmet. Kicsit jobban szétnyitottam lábaimat, aztán Edward előre hajolt és szájon csókolt, és ezzel egyidejűleg belémhatolt.
 A csók vággyal teli fuldoklásra változott, ahogy Edward lassan mozogni kezdett bennem. Feljajdultam a gyönyörtől, és a csípőjére kulcsoltam a lábaimat. Még mélyebben, még többet akartam Edwardból.
 Edward rám hajolt, és először lustán, ráérősen kényeztetett, majd egyre gyorsabban és éhesebben mozgott bennem. Szája megkereste az én számat, és újra csókolt lehelt a számba.
 Izzadtan, de odaadóan húztam még jobban magamhoz őt. Edward derekán talán még az ujjaimnak nyoma is ott maradt.
 Varázslatos mohóságunk fergeteges kéjbe lökött minket. Az ágy szinte összecsuklott szerelmi iramunk alatt. Edward elégedetten felnyögött, majd lihegve a nyakamba fúrta az arcát, hogy hajam egy percre elbújtassa a világ elől. Teljes testével feküdt rajtam, még mozdulni sem tudtam. Igazából nem is akartam. Éppen a mindenség gyönyörét élveztem, csak lebegtem a végtelen űrben, a csillagok között.
 Lehunytam szemem, és próbáltam valamennyi levegőt préselni a tüdőmbe, hogy életem egyik legjobb szeretkezése ne legyen az életem utolsó szeretkezése.
 Edward hosszasan zihált, aztán kissé felemelkedett és rám nézett.
- Ez jó volt... elő-férjem... - mosolyogtam ábrándosan.
 Olyan őszintének és egyszerűnek hatott ez a mondatom, hogy Edward akaratlanul is elnevette magát. Majd lassan felemelkedett rólam. Mindketten izzadtan, és ziláltan méregettük egymást. Edward lassan felhúzta a nadrágját, én pedig felültem, és szorosan magamhoz öleltem a térdeimet.
- Gyere! - fogta meg a karomat, és magával húzott a takaró alá.
 Szorosan magához ölelt, és nyakig betakarta a testem. Átöleltem a testét, és fejemet a mellkasára hajtottam. Ujjaimmal gyengéden simogattam a hasát, amikor megpillantottam az ujjamon a gyűrűt.
 Elmosolyodtam, és még jobban Edward testéhez simultam. Ő megcsókolta a hajam, végigsimított a vállamon, és lágy, halk hangon megszólalt:
- Szép álmokat, Norah!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése